Megérkezett a nyolcadik új CAF-villamos Budapestre, de könnyen lehet, hogy egy ideig ez lesz az utolsó. A spanyol gyártó az ütemezett szállítási szerződés szerint küldi a járműveket, azonban a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) már 11,5 millió eurós tartozást halmozott fel, és a kifizetetlen számlák összege minden új szerelvénnyel tovább nő. A teljes projekt több mint 96 milliárd forintba kerülne, döntő többségét uniós forrásból finanszírozva. A BKK a maga részét, a 0,56 százalékos önrészt határidőre teljesítette, a magyar állam azonban nem kötötte meg a szükséges támogatási szerződést, így az Irányító Hatóság nem tud fizetni a CAF-nak.
A helyzetért egyértelműen az Orbán-kormány felelős, amely tudatosan és következetesen akadályozta a budapesti kötöttpályás fejlesztéseket. Lázár János már 2022-ben felfüggesztette a HÉV-fejlesztéseket is, majd uniós forrásokat csoportosított át, miközben a fővárost arra kényszerítette, hogy mondjon le a biztos támogatásról a bizonytalan RRF-csomag kedvéért. Az RRF-projektek azonban ellehetetlenültek, és a CAF-villamosok támogatási szerződésének újraindítása azóta is húzódik.
Hiába kérte Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója és Karácsony Gergely főpolgármester a kormánytól a helyzet sürgős rendezését, választ sem kaptak. A legfrissebb Magyar Közlönyben pedig már nyoma sincs a budapesti villamosbeszerzésnek az uniós forrásokkal támogatott fejlesztések között. Bár a keret rendelkezésre állna, a kormány láthatóan nem akarja megmenteni a projektet. Mindez annak a nagyobb tervnek a része lehet, amelynek célja Budapest pénzügyi ellehetetlenítése: a szolidaritási hozzájárulás inkasszálása és a támogatások visszatartása révén.
A CAF egyelőre nem fenyeget jogi lépésekkel, de a teljesítés felfüggesztése már érvényben van, és ha a helyzet nem változik, az ügy akár kártérítési követelésekhez vagy uniós pénzek visszafizetéséhez is vezethet. Ez pedig nem csak Budapestet, de az egész országot sújtaná.
