Decemberben az infláció mértéke 4,6 százalékra emelkedett, jóval meghaladva az elemzők által várt 4,4 százalékot – közölte a KSH. Az árak a novemberi 3,7 százalékos növekedéshez képest jelentősen gyorsultak, és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok és dohányáruk drágulása mellett a forint gyengülése is éreztette hatását. Az éves infláció ugyan 3,7 százalékra mérséklődött a 2023-as 17,6 százalékhoz képest, de még mindig meghaladja a jegybank 3 százalékos célját, így nincs ok az elégedettségre.
Az Orbán-kormány az infláció mértékéhez igazította a nyugdíjemeléseket, amelyeket mindössze 3,2 százalékban határozott meg 2025-re. Ez az emelés várhatóan nem tart lépést az árak növekedésével, hiszen az elemzői várakozások szerint az infláció 4 százalék körül, vagy akár afölött alakulhat idén. Ennek következtében a nyugdíjak vásárlóereje csökken, és csak novemberben várható kiegészítő emelés, amely visszamenőleg korrigálja a helyzetet. Addig a nyugdíjasok gyakorlatilag hitelezik az államot.
Az ING Bank szerint 2025-ben az infláció ingadozó lesz: a ráta 3,7 és 5,1 százalék között mozoghat, az éves átlag pedig 4,2 százalék körül alakulhat. A forint gyengülése, a nyersanyagárak emelkedése és az adóterhek növekedése tovább nehezíti a helyzetet, miközben a béremelkedés és az élénkülő fogyasztás szintén hajtja az árakat. Az Erste Bank elemzői szerint az infláció a következő hónapokban továbbra is 4 százalék felett marad, míg az MHB Bank előrejelzése szerint márciusra újra 4 százalék alá kerülhet, de csak átmenetileg.
A magyar gazdaság inflációs problémái továbbra is megoldatlanok, hiszen az éves árindex utoljára 2018-ban maradt 3 százalék alatt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem várható gyors javulás, így 2025 is a tartós árnyomás jegyében telhet. A nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek helyzete különösen nehéz, hiszen ők a legnagyobb vesztesei a folyamatos drágulásnak. Az állami intézkedések eddig nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy valódi enyhülést hozzanak az infláció területén.