A HungaroMet Zrt. friss jelentése szerint 2024 hivatalosan is a legmelegebb év volt Magyarországon az 1901 óta tartó mérések történetében. Bár senki sem örült ennek az előrejelzésnek, a szakemberek számítottak rá, és most a számok minden kétséget kizáróan alátámasztják a klímaváltozás hatásait.
A nyár különösen embert próbáló volt. A Dél-Alföldön szinte a nyári napok felében 30 fok fölött tetőzött a napi maximum-hőmérséklet. Kelebián 41,6 fokot mértek, amely csupán 0,3 fokkal maradt el a 2007-es kiskunhalasi abszolút melegrekordtól. Az éves országos középhőmérséklet 2,1 fokkal haladta meg az 1991–2020-as időszak éghajlati átlagát, ami egyértelműen mutatja, hogy nem egyszeri kilengésről, hanem egy tartós és aggasztó tendenciáról van szó.
Az év legnagyobb részében a szokásosnál jóval magasabb hőmérsékleteket mértek. Több hónap is az eddigi legmelegebbként vonul be az éghajlati statisztikákba, és csak november hozott némi enyhülést az átlagosnál hűvösebb időjárásával. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozza az év többi hónapjának forróságát.
Az aszály szintén meghatározó tényezővé vált. A 2023-as csapadékos év után 2024-ben ismét a szárazság dominált. Az ország jelentős részén jóval kevesebb eső esett a megszokottnál, és csak néhány kisebb területen volt érzékelhető a normálhoz közeli csapadékmennyiség. Ez komoly kihívást jelentett a mezőgazdaság számára, és tovább növelte a vízgazdálkodási problémákat.
A HungaroMet hamarosan részletes elemzést tesz közzé weboldalán, de már most nyilvánvaló: a klímaváltozás hatásai egyre súlyosabb formában jelentkeznek Magyarországon. A hőhullámok, az aszályos időszakok és az időjárási szélsőségek nem véletlenszerű események, hanem egy nagyobb, globális probléma helyi megnyilvánulásai. Az alkalmazkodás és a megelőzés sürgetőbb, mint valaha.
