Újabb demonstráció rázta meg Budapestet kedd este: több híd is lezárásra került, miután civilek és ellenzéki politikusok a gyülekezési jog szigorítása ellen tiltakoztak. Hadházy Ákos szerint a kormány a Pride betiltásával és a következő tüntetések ellehetetlenítésével világossá tette: nem tűri tovább a nyilvános ellenvéleményt.
A képviselő úgy fogalmazott, a kabinet már rég túllépett a tiltáson: mostantól arcfelismerő rendszerekkel figyelhetik meg a tüntetőket – egy olyan eszközzel, amit Európában kizárólag terroristák ellen alkalmaznak. Szerinte ez nem más, mint egy új korszak kezdete: a cél az elrettentés, hogy legközelebb már kevesebben merjenek az utcára vonulni.
A felszólalók között volt Bod Péter Ákos volt MNB-elnök, aki szerint a hatalom provokál és gyűlöletet szít, hogy elterelje a figyelmet a saját kormányzási kudarcairól. Rédai Dorottya civil aktivista rámutatott: az új jogi támadások az LMBTQIA-közösséget sem kímélik, sőt – 100 ezer transz és 50 ezer interszex ember jogilag megszűnik létezni az alaptörvény legutóbbi módosítása után.
Perintfalvi Rita teológus szerint a gyülekezési jog nem luxus, hanem alapjog, amely mindenkit megillet, Pankotai Lili pedig a fiatalokat biztatta: 2026-ban ne csak beszéljenek a változásról, hanem legyenek a motorjai. Lengyel Tamás színész arról beszélt, hogy a megosztottság megbénította az ellenállást, és ideje megtalálni azokat is, akik eddig hallgattak vagy feladták.
A demonstráció békésen ért véget, a hidak este tíz után fokozatosan újra megnyíltak a forgalom előtt.
A kormány azonban élesen reagált: Szentkirályi Alexandra szerint a tiltakozók önös politikai céljaik miatt „megbénították a fővárost”. Úgy fogalmazott: mindenkinek joga van a véleménynyilvánításhoz, de nem ilyen áron.
A kormányüzenet világos: beszélhetsz, csak ne legyen hatása. Maradj csendben, és ne zavard a rendet. A demonstrálók viszont másképp látják. Szerintük a jogfosztás nemcsak az érintetteket sújtja – mindenkit érint. Ezért nem fognak visszalépni. Következő állomás: jövő kedd.
