Az elmúlt napokban újabb fordulóhoz érkezett a belpolitikai feszültség Magyarországon, miután a Fidesz-KDNP vezető politikusai élesen bírálták Kollár Kinga európai parlamenti felszólalását. A Tisza Párt EP-képviselője szerint a jogállamisági problémák miatt visszatartott uniós források komoly eszközt jelentenek a kormány nyomásgyakorlására, és bár elismerte, hogy ezek a pénzek hiányoznak a magyar gazdaságból, hangsúlyozta: a felelősség a kormányé. A Fidesz ezzel szemben úgy értelmezte felszólalását, hogy a Tisza Párt politikai érdekei miatt dolgozik azért, hogy ezek az összegek ne érkezzenek meg Magyarországra.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője egy Facebook-posztban azt írta: Kollár Kinga „szemrebbenés nélkül” beismerte, hogy a Tisza politikai haszonszerzésre használja fel a források visszatartását, sőt, szerinte ez egyenesen azt jelenti, hogy a párt a magyar emberek érdekei ellen dolgozik Brüsszelben. A politikus Kollárt lemondásra szólította fel, és árulással vádolta meg.
A vitába beszállt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki még tovább ment: szerinte „a Tisza párt és Brüsszel összeesküdött a magyarok ellen”, hogy tönkretegyék a gazdaságot, az egészségügyet és lerontsák az életszínvonalat – mindezt a Tisza Párt hatalomra juttatása érdekében. Orbán szerint ez „a magyar demokrácia sötét napja”, és úgy véli, azoknak, akik a magyarok ellen dolgoznak Brüsszelben, távozniuk kell a magyar közéletből.
A Tisza Párt egyelőre hivatalosan nem reagált a vádakra, de a korábbi nyilatkozataik alapján álláspontjuk következetes: szerintük az uniós pénzek visszatartása a kormány felelőtlenségének következménye, és a jogállamiság helyreállításával azonnal hozzáférhetővé válnának ezek a források. A vita tehát nem pusztán arról szól, ki mit mondott Brüsszelben, hanem arról is, hogyan értelmezi a két politikai oldal a „nemzeti érdek” fogalmát – és milyen jövőt szán Magyarország európai helyének és belső politikai rendjének.
